A jó éjszakai alvás több okból is fontos. Segíti szervezetünket, hogy helyreállítsa magát és megfelelően működjön, valamint jobb mentális egészséghez és számos egészségügyi állapot – köztük a szívbetegségek és a cukorbetegség – kockázatának csökkentéséhez kapcsolódik. Azt is kimutatták, hogy az elégtelen alvás összefügg a kognitív hanyatlással és olyan állapotokkal, mint az Alzheimer-kór. De a több nem mindig jobb, ahogy egy nemrégiben végzett tanulmány megállapította. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói publikáltak egy tanulmányt, amely szerint a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok alvás is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással.
A kutatócsoport azt szerette volna megtudni, hogy az idő múlásával mennyi alvás kapcsolódik a kognitív károsodáshoz. Ehhez átlagosan 100 idősebb felnőttet vizsgáltak meg, akik a 70-es éveik közepén vagy végén jártak. Vizsgálatuk idején 88 embernél nem mutatkoztak demencia, míg 12 személynél kognitív zavar jelei. A vizsgálat során a résztvevőket arra kérték, hogy végezzenek el egy sor közönséges kognitív és neuropszichológiai tesztet, hogy megtalálják bennük a kognitív hanyatlás vagy a demencia jeleit. Ezekből a tesztekből származó pontszámaikat ezután egyetlen pontszámba vonták össze, amelyet a preklinikai Alzheimer kognitív összetett (PACC) pontszámnak neveztek. Minél magasabb a pontszám, annál jobb volt a megismerésük az idő múlásával.
Az alvást egyelektródos encephalographiás (EEG) készülékkel mérték, amelyet a résztvevők a homlokukon viseltek alvás közben, összesen négy-hat éjszakán át. Erre egyszer került sor, három évvel azután, hogy az emberek először elvégezték éves kognitív tesztjeiket. Ez az EEG lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosan mérjék az agyi aktivitást, ami megmondta nekik, hogy valaki alszik-e vagy sem (és mennyi ideig), és mennyire volt pihentető az alvás.
Bár az alvást csak egy szakaszban mérték a vizsgálat során, ez így is jó jelzést adott a kutatócsoportnak a résztvevők normál alvási szokásairól. Noha az agyi aktivitás mérésére EEG-t használunk, az első éjszaka némileg megzavarhatja az alvást, mivel az emberek nem voltak hozzászokva a berendezéshez, az alvás a következő éjszakán általában visszatért a normális kerékvágásba. Ez azt jelenti, hogy ha a második éjszakától kezdve nyomon követik az alvást, az jól tükrözi az ember normális alvási szokásait.
A kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, amelyek befolyásolhatják a kognitív hanyatlást – ideértve az életkort, a genetikát és azt, hogy egy személynél voltak-e béta-amiloid vagy tau fehérjék jelei, melyek mindegyike a demenciához köthető.
Összességében a kutatók azt találták, hogy az éjszakai 4,5 óránál kevesebb és több mint 6,5 óra alvás – a rossz minőségű alvás mellett – kognitív hanyatlással járt az idő múlásával. Érdekes módon az alvás időtartamának a kognitív funkciókra gyakorolt hatása hasonló volt az életkor hatásához, amely a kognitív hanyatlás kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője.
