Az emberi mikrobiom a baktériumok, gombák, vírusok és más mikroorganizmusok billióira utal, amelyek osztoznak a testében, és hozzájárulnak általános egészségi állapotához. Sok szervünknek saját mikrobiális lakói vannak, köztük talán a leghíresebbek a bélben. A kutatások kimutatták, hogy a bélrendszer egészsége elválaszthatatlanul összefügg a mentális jóléttel. Annak érdekében, hogy jobban megértsék a bélrendszer és a mentális egészség kapcsolatát, egy kutatócsoport olyan múltbeli tanulmányokat elemzett, amelyek olyan mentális egészségi állapotokkal küzdő egyének bélmikrobiómáját vizsgálták, mint a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavar. Eredményeik bizonyos bélbaktériumok biológiai átfedését tárják fel ezekkel a feltételekkel kapcsolatban.
A kutatók 59 eset-kontroll vizsgálatot vizsgáltak meg, amelyek a bélmikrobák sokféleségét értékelték súlyos depressziós rendellenességben, bipoláris zavarban, pszichózisban és skizofréniában, anorexiában, szorongásban, rögeszmés-kényszeres rendellenességben, poszttraumás stressz zavarban vagy figyelemhiányban szenvedő felnőtteknél.
A JAMA Psychiatry-ben közzétett eredmények azt mutatják, hogy a depresszióban, bipoláris zavarban és szorongásban szenvedő egyének bélmikrobiómái nagyobb valószínűséggel tartalmaznak gyulladást elősegítő baktériumokat, és alacsony számú gyulladáscsökkentő baktériumokat. Bár ezek nem tekinthetőek ezen állapotok biomarkereinek, a kutatók azt javasolják, hogy a pszichiátriai rendellenességek kezelésénél figyelembe kell venni a bélrendszer egészségét.
„A genetikai vagy gyulladásos markervizsgálatok korábbi metaanalízisei hasonló eredményekről számoltak be, és ezt most a mikrobiotában is láthattuk” – mondja Viktoriya Nikolova, a tanulmány szerzője, a londoni King’s College hallgatója. – „Ennek fontos következményei vannak a mentális egészségi állapotok megértésében, osztályozásában és kezelésében.”
Uma Naidoo táplálkozási pszichiáter, a „ This Is Your Brain on Food ” című nemzeti bestseller szerzője azt mondja, hogy bizonyos állapotok diagnosztizálásának egy másik dimenziós összetevőjének kiemelése nagyobb pontosságot eredményezhet a klinikai diagnózisokban.
„Amikor a bélrendszerről vagy az emésztőrendszer egészségéről beszélhetünk, mint egy újabb wellness-trend, nem lehet figyelmen kívül hagyni annak fontosságát a holisztikus, teljes test jóléte szempontjából” – mondja Naidoo. – „A bél nem egyszerűen önmagáért működik – mélyen befolyásolja a mentális egészségünket is, és ez fontos helyet jelent a beavatkozáshoz, amikor a mentális betegségek kezeléséről van szó.”
Az étrend korrekciója gyakori előírás, ha testi egészségünkkel kapcsolatos aggályokról van szó. De mi lenne, ha általános gyakorlattá válna, hogy az elfogyasztott ételeket is belevesszük a mentális jólétre való törekvésünkbe? Miközben testünk minden része folyamatosan kommunikál kémiai hírvivőkön keresztül, meg kell jegyeznünk, hogy ugyanazok az embrionális sejtek, amelyek az agyat alkotják, a beleket is alkotják, így a bél célzott táplálkozással történő táplálásával közvetlenül tápláljuk az agyat is.
De a kezelés jövője ennél is egyszerűbb lehet. Ennek az áttekintésnek az egyik fontos része azt mutatta, hogy a depressziós tünetekkel küzdő személy mikrobiómájának mintájának átültetése egy másik személybe depressziós tüneteket váltott ki az adott személyben. Az ellenkezőjét is igaznak találták. Ahogy kitöltjük a bél-agy kapcsolat üres helyeit, továbbra is felmerülnek a kérdések. De a kutatás jövője ezen a területen fényesnek tűnik, mivel e kapcsolatok erőssége egyre nyilvánvalóbbá válik.
