A D-vitamin egészségmegőrzésben betöltött szerepével kapcsolatos ismeretek az elmúlt néhány évtizedben jelentősen bővültek. Korábban ezt a vitamint a csontfejlődésben és a csonttömeg fenntartásában betöltött szerepe miatt tartották jelentősnek, de egyre több kutatás mutatott rá: nem csak vitaminként, hanem hormonszerű anyagként is hat a szervezetünkben, és elsődleges vitaminfeladatán kívül sok minden másra is hat.
A túlzottan alacsony D-vitaminszint és egyes betegségek (az autoimmun betegségektől a daganatos betegségeken át az influenzáig) megnövekedett kockázata között összefüggést feltételeznek, de ez nem minden esetben bizonyított meggyőzően. Sőt, helyesebb azt mondani: az esetek zömében nem támasztják alá sziklaszilárd bizonyítékok a teóriákat, azaz a D-vitamin nem csodaszer. Mindenesetre a D-vitamin felnőtteknek ajánlott napi dózisa a legújabb orvosi ajánlásokban 1500-2000 (nemzetközi egység) NE. Ez a dózis jóval több, mint a 200 NE-nek megfelelő napi beviteli referenciaérték, amit a csontvédő hatást figyelembe véve állapítottak meg korábban.
Ma már a felnőttek nem napi néhány száz, hanem néhány ezer NE D-vitamint szednek – és bizony van, aki túlzásokba esik. Ezzel egyidejűleg lassan kezd elhomályosulni, mi a célja a csecsemők D-vitaminpótlásának, sőt többen ennek a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Vagy pusztán tudatlanságból, vagy pedig a D-vitaminkészítmények vélt mellékhatásaira (pl. hasfájás) hivatkozva.
Érdemes felidézni, miért is kell már csecsemőkortól D-vitamint pótolni. Az anyatejben ugyanis nincs olyan mennyiségű D-vitamin, ami a csontfejlődéshez szükséges. Széles körű szakmai egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a csecsemőknek napi 400 NE D-vitaminra van szükségük – elsősorban csontjaik normál fejlődése érdekében, de az egyéb kedvező hatások miatt is. A D-vitamin maximális napi dózisa csecsemőknél 1000 NE.
A súlyos D-vitamin-hiány csontfejlődési rendellenességet okoz. Ezt a betegséget angolkórnak (vagy rachitisnek) hívják. Kevésbé súlyos esetben “csak” növekedési elmaradás, a légúti fertőzések gyakoriságának növekedése a következmény.
Bár a napfény hatására a bőrben képződik D-vitamin, csecsemőknél ennek jelentősége minimális, mivel őket csak rövid ideig lehet közvetlen napfénynek kitenni. Az anyatej D-vitamin-tartalma pedig átlagosan 25 NE literenként – nem nehéz kiszámolni, hogy egy kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnél a táplálék nem biztosítja a vitaminszükségletet.
A csecsemők D-vitamin-pótlása tudatosságot és odafigyelést igényel. Erre a célra kifejezetten csecsemők számára kifejlesztett készítmények alkalmazhatóak (és nem csak a dózis, hanem a készítményforma miatt is: egy csecsemőnek a vitamint nem lehet tabletta, kapszula formájában beadni). A pótlásnál figyelni kell arra, hogy a különböző termékekkel beadott D-vitaminmennyiségek összeadódnak, és hogy az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek is tartalmaznak D-vitamint.
Forrás: PirulaKalauz
