Egy kapcsolat milyenségéről legfőképp a kommunikáció beszél. Ha igazán jól működik egy párkapcsolat (de lehet ez bármilyen más jellegű kapcsolat is), a női és a férfi fél egyaránt tud beszélgetni egymással, ez pedig megmutatja, mennyire is tisztelik valójában a másikat, figyelnek-e egymásra, de ez segíthet az önérvényesítésben is. A társunk tudomására kell hoznunk az álláspontunkat, igényeinket. A megfelelő kommunikáció tehát segít abban, hogy szívünk választotja tisztán lássa a szándékainkat, ne beszéljünk el egymás mellett.
A pénz, a szex, a ház körüli munkák és a két fél közti személyiségbeli eltérés szoktak a leggyakoribb vitaforrások lenni, de ezekben közös pont, hogy bármilyen témáról is legyen szó, a konfliktus valójában azért jön létre, mert félünk egymástól eltávolodni. Felmerülnek ilyenkor gyakran azon gondolatok, hogy vajon szeret-e még a párunk, tisztel-e, mint nőt/férfit, igazán fontosak vagyunk-e számára. A lelkünk mélyén elbizonytalanodunk, ám ez gyakran dühként jelentkezik kívül.
Vannak, akik azon a véleményen vannak, hogy a párkapcsolatok döntő része a kommunikáció hiánya miatt romlik meg, mások viszont a beszélgetés hiányát párhuzamba hozzák az egyik fél lelki állapotával. Ha magányosnak érezzük magunkat, gyakran magunkba fordulunk, depresszióssá válunk, és akaratlanul is eltávolodunk a hozzánk közel állóktól. A dühből kimondott szavainkat is többnyire a pánik, a kétségbeesés mondatja velünk, viszont ez elősegíti az érzelmi eltávolodást.
Hogy megoldjuk a kapcsolaton belüli vitákat, vagy megelőzzük azokat, kezdetnek fel kell ismernünk, mi bánt minket. Meg kell fogalmaznunk a társunk számára, hogy mik az érzelmeink, a gondolataink, de semmiképp sem a vádaskodás a megoldás. Ez egy tanulható dolog, ám manapság sajnos az iskolákban nem tanítják ezeket, és sok esetben otthon sem látunk jó példát erre.
Fontos lépés a beszélgetések során, hogy ne általánosítsunk, ne gúnyolódjunk, mert az csak további konfliktusforrást szül. Kerüljük a negatív szóhasználatokat, ne kritizáljunk, sokkal inkább hozzuk kedvesebben a másik tudására, hogy mit érzünk vagy gondolunk. Gyakori probléma főleg a nők esetében, hogy a negatív irányba forduló viták esetében régi sérelmeket vágnak a partnerük fejéhez, ettől pedig a fférfiak nemhogy megoldani nem akarják a problémát, de egyenesen menekülnek tőle. Ne kerüljük a konfliktusokat, csupán tanuljuk meg közölni a kedvesünkkel, hogy hol és miben nem értünk egyet, próbáljunk kompromisszumokat kötni. Fontos, hogy figyeljünk a testbeszédekre, a mimikára, a gesztusokra, a testtartásra, hhiszen ez árulja el legjobban, mi zajlik egy másik emberben.
