A baktériumok az egysejtű mikroorganizmusok családjába tartoznak. A megjelenésük változó, hiszen van, amelyik gömb alakú, más pálcika vagy csavart alakban mutatkozik a mikroszkópok alatt. Részét képezik a mikrobiológiának, ugyanis az élettani szerepükkel és a tudományos vizsgálatokkal a bakteriológia foglalkozik.
A baktériumok a Föld minden részén jelen vannak, legyen szó akár szárazföldről, akár vízről vagy levegőről. A bolygónkon mintegy 5 kvintillió baktérium él, melyek alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában. Hiába van rengeteg baktériumtörzs, ezek nagy részét nem ismerjük, hiszen csak a fele rendelkezik laboratóriumi környezetben tenyészthető fajokkal.
Bármilyen meglepő is, az emberi szervezetben több baktérium van, mint amennyi sejt. A bőr felszínén és az emésztőrendszerben is jelen vannak, ám ezek nagy része ártalmatlan, vannak köztük, amelyek hasznosak az életünkben, ugyanakkor léteznek a rossz baktériumok is, amik fertőzéseket, betegségeket okoznak. Ebbe a csoportba tartozik például a kolera, a szifilisz és a lepra is.
A tuberkulózis egy elég gyakori bakteriális megbetegedés, évente kétmillió ember halálát okozza többnyire Afrikában. A fejlettebb országok antibiotikumokkal védekeznek a kórokozók ellen, csakhogy ezek túlzott használata miatt számos ellenállóbb típus fejlődött ki. A gyógyszerek helytelen használata, az orvosi előírások be nem tartása ezeket mind elősegíti.
Louis Pasteur az erjedéssel, a rothadással és a fertőzésekkel bizonyította a mikrobák szerepét a 19. században, ezt követően pedig Joseph Lister felfedezte, hogy a sebek elfertőződésének okozói a baktériumok. Az orvosi műszereit fertőtleníteni kezdte, sterilizálta ezek elkerülése érdekében. Robert Koch számos baktériumfajt azonosított, többek között a tuberkulózis és a kolera kórokozóját is.
1977-ben Carl Woese felismete, hogy az Archaea egy másik, a baktériumoktól eltérő vonalat képvisel, ez pedig a prokariótákat két evolúciós ágra osztotta.
