2022. május 16. hétfő
More

    Szelén 5. – A szelén és a COVID

    Előző cikk: Szelén 4. – A szelén hatása az immunrendszerre –>

    Az előzőekben megismertük az immunrendszerre és a szervezetre gyakorolt hatását a szelénnek, most azonban egy kicsit aktuálisabb vírusfajtát, a COVID-ot vizsgáljuk meg, és ennek kapcsolatát a szelénnel.

    A vírusos fertőzések során jellemző a fokozott szabadgyök termelődés, mely egyaránt származhat a fertőzött sejtből illetve a falósejtek fokozott működésének köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a fertőzött sejtekben az antioxidáns védelem csökken. A szelénium önmagában képes fokozni a szövetek antioxidáns védelmét.

    Régóta ismert tény, hogy az alacsony szelén bevitel összefüggésbe hozható egyes daganatok és szívbetegségek emelkedett kockázatával. A szelénium nem pusztán szelenoenzimekbe épülve fejti ki hatását, hanem önállóan, antioxidánsként is.

    Az antioxidáns kifejezés félrevezető, mert feltételezhetjük, hogy a reakcióban valahol oxigénnek is részt kell vennie. Valójában az oxidáns kifejezés azt jelenti, hogy egy adott molekula vagy atom képes felvenni, a redukáló ágens pedig képes leadni elektronokat.

    A négyértékű pozitív szelenit ion képes felvenni 2 elektront, így kétértékű szelenát ionná alakulva. Ez az azonnali redukció fontos szerepet kap az antivirális védekezésben. A szelenit képes reagálni az egyik virális fehérjével, miközben a fehérje tio csoportjait diszulfid csoportokká alakítja, így téve működésképtelenné a fehérjét. Ily módon a vírus hidrofób spike proteinje funkcióvesztetté válik, és a vírus behatolási képessége csökken.

    A virális fertőzésekre általánosan jellemző a fokozott szabadgyök termelődés, mely egyaránt származhat a fertőzött sejt mitokondriumaiból és a fokozott fagocitafunkcióból származó oxidatív burstnek köszönhetően. Ezzel egyidejűleg a fertőzött sejtekben az antioxidáns enzimek bioszintézise rendre csökken.

    A Th-1 T-sejtek által termelt citokinek hatására fokozódik a fertőzött gazdasejtek és makrofágok szabadgyök termelése. Éppen ezért a szelénium mediált antioxidáns védelemnek nagy szerepe lehet.

    Az RNS vírusok, mint a SARS-COVID-19, rendelkeznek a legmagasabb mutációs rátával, mely szélsőséges esetekben elérheti a genomonkénti egy mutációt minden egyes generációs ciklusban. Súlyos szelénium hiányban fokozódik az amúgy benignus influenza és coxsackie vírusok mutációs rátája és patogenitása. Úgy tűnik tehát, hogy a szelénium nem pusztán a vírusellenes immunitásra van pozitív hatással, hanem az egyes RNS vírusok evolúciójára és virulenciájára.

    Láthatja tehát, hogy nem csak a COVID, de más vírusok ellen is segít a megfelelő szelén bevitele. Ön elegendőt visz a szervezetébe?

    Következő cikk: Szelén 6. – A szelén hatása a pajzsmirigyre –>

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!