Arról sokat beszélnek a különféle tanácsadók, hogy mit és mennyit egyen az, aki egészségesen akar étkezni, ám a hogyan kérdéséről ritkábban esik szó. Pedig vannak trükkök és szokások, melyekkel hasznosabbá lehet tenni egyes élelmiszereket az ember számára.
A szervezet ugyanis nemcsak a bevitt tápanyagokra és az azokkal érkező energia mennyiségére, hanem az utántöltés tempójára is érzékeny. Akkor van könnyű dolga, ha a vérben keringő energiahordozó, a szőlőcukor mennyisége viszonylag egyenletes. Ám ha abból hirtelen nagy mennyiségű utánpótlás érkezik, az rövid- és hosszútávon is okozhat szabályozási problémákat. Egy vércukorcsúcsra nagy inzulinfröccsel reagál a hasnyálmirigy az egészséges szervezetben. Ez segíti, hogy a sejtek minél gyorsabban felvegyék a glükózt, és ezzel letörjék az abnormális vércukorszintet. Csakhogy a radikális visszaszabályozás rendszerint túl is lendül és a vércukorszint annyira lecsökken, hogy az – bár indokolatlan, de kínzó – éhséget jelez, ami már rövidtávon is a túlevés melegágya. Ha pedig az ész nélküli evés gyakorivá, esetleg életformává válik, akkor jönnek más krónikus bajok is. Az extrém vércukorcsúcsok megfékezése lassan kifáraszthatja a hasnyálmirigyet, teljesen szétzilálhatja az anyagcsere-szabályozást. Ezzel pedig olyan betegségeknek nyit utat, mint a 2-es típusú diabétesz, vagy a különféle koleszterin-, illetve érproblémák.
