2024. március 29. péntek
More

    Teljes kiőrlésű gabona – Mondják, hogy együk, de tudja, hogy miért?

    A teljes kiőrlésű magvakat még a táplálkozástudományban járatlanabbak is egészségre kedvező hatásúként tartják számon. Valóban, a gabona feldolgozásának ez a módja egészen másfajta alapanyagot hoz létre, mint a hagyományos őrlés.

    Érdemes áttekinteni, hogy a közismert előnyök mellett – magasabb rosttartalom, jobb szénhidrátprofil – miért kedvező a teljes gabonaszemeket tartalmazó ételek fogyasztása, és a neki tulajdonított kedvező hatások mennyire megalapozottak tudományos szempontból. – írja a webbeteg.hu

    Mikor tekintünk valamit teljes kiőrlésűnek?

    Az első nehézség, amivel a teljes, illetve teljes kiőrlésű magvak hatásainak vizsgálatakor szembesülünk az, hogy a „teljes kiőrlésű” egy malomipari szakkifejezés. Nincs azonban egy általános elfogadott definíciója annak, hogy táplálkozástudományi szempontból mit is tekintünk teljes gabonát tartalmazó ételnek. Malomipari értelemben a meghatározás világos: a teljes mag nemcsak a magbelet, hanem a csírát és a maghéjat is tartalmazza.

    A termékek jelentős része viszont nem csak teljes kiőrlésű magvakat tartalmaz, és nem mindig lehet megállapítani az összetevők arányait. Az ipari és kereskedelmi címkézési szokások cégtől és országtól függően jelentősen eltérhetnek. A „rosttartalom” és a „teljesmag-tartalom” fogalmát gyakran felcserélik.

    Egy európai és amerikai tudományos szakértői kerekasztal javaslata szerint azokra az ételekre lehet alkalmazni a „teljes kiőrlésű” címkét, amelynek 100 grammja legalább 27 gramm teljes kiőrlésű magvat tartalmaz.

    A legtöbb epidemiológiai (a népesség egészségi állapotával foglalkozó) vizsgálatban a legalább 25 százaléknyi teljes magvat és héjat tartalmazó ételt tekintik teljes magból készültnek.

    Az egészségre gyakorolt hatása

    Cukorbetegség

    Egy nyolc nagy vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban, amelyben összesen 385 868 résztvevő adatait elemezték, azt találták, hogy a sok teljes magvat fogyasztók között ritkábban fordult elő a cukorbetegség, mint a teljes magban szegény táplálékon élők között. A különböző vizsgálatokban a diabétesz különböző mértékben (17-32 százalék) ugyan, de ritkább volt a teljes magban gazdag táplálékot rendszeresen fogyasztók között.

    A feltételezések szerint a teljes magvak azáltal fejtik ki cukorbetegséget megelőző hatásukat, hogy csökkentik az étkezés utáni vércukor-emelkedés mértékét. A hosszabb ideig tartó, étkezés utáni vércukor-emelkedés a tapasztalatok szerint összefügg a szervezetet érő oxidatív stressz mértékével, gyulladásos folyamatokkal, inzulinrezisztencia fokozódásával és az erek állapotának romlásával. Mindezek számos krónikus betegség, többek között a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszanak szerepet.

    Amikor a gabonaőrlemény feldolgozásakor eltávolítják a maghéjat és a csírát, olyan szénhidrátok maradnak a termékben, amelyek gyorsabban és erőteljesebben emelik a vércukorszintet, ami magasabb inzulinszükségletet jelent. Más tanulmányok szerint azonban a teljes magvak nem befolyásolták érdemben az étkezés utáni vércukorszintet. Bár a teljes magvak fogyasztása és a cukorbetegség közti összefüggést még nem térképezték fel teljesen, és vannak ellentmondások, az valószínűnek látszik, hogy a teljes magvak csökkentik az inzulinrezisztenciát, és bizonyos fokú védelmet nyújthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása ellen.

    Szív- és érrendszer

    Egy összegző elemzésben 1998 és 2010 között végzett, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó tíz nagy vizsgálat eredményeit vetették össze. Azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása a kardiovaszkuláris betegségek – köztük a koszorúér-megbetegedés, a szívelégtelenség, a nem vérzéses szélütés – kockázatát 21 százalékkal csökkentette. Továbbá, bár erre a korlátozottak a bizonyítékok, csökkentette a magas vérnyomás kockázatát is. Egy nagy létszámú (42 850 fős) vizsgálat adatai alapján úgy tűnik, hogy a teljes magvak koszorúér-betegséget megelőző hatásáért a magvak rost-, folsav-, magnézium-, mangán-, B6-vitamin- és E-vitamintartalma a felelős. Ugyanebben a tanulmányban azt is tapasztalták, hogy a teljes magvak pozitív hatással voltak a vérzsír-összetételre és a tünetmentes gyulladásos folyamatokra.

    Ez utóbbi megfigyelést egy 21 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményét összegző elemzés is megerősítette. A teljes magvak fogyasztásának hatására javult az éhgyomri vércukor- és inzulinszint, a vérzsírok és a káros koleszterin mennyisége, csökkent a szisztolés és diasztolés vérnyomás. Ezeket az adatok más nagy, összehasonlító vizsgálatok is megerősítették.

    Daganatos megbetegedések

    A különböző típusú rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban a teljes magvakra vonatkozó bizonyítékok nem annyira megalapozottak, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegségek tekintetében. Egy negyven, alacsonyabb bizonyító erejűnek számító vizsgálat eredményét összesítő tanulmányban azt találták, hogy a teljes magvak fogyasztása mintegy 34 százalékkal csökkentette a különböző – elsősorban emésztőrendszeri – rosszindulatú daganatok kockázatát. Egy 61 000 nő bevonásával végzett, 15 éven át tartó vizsgálatban azok, akik naponta legalább négy-öt alkalommal fogyasztottak teljes magvakból készült ételeket, 35 százalékkal kisebb kockázattal betegedtek meg vastagbélrákban, mint azok, akik napi egy-két alkalomnál ritkábban. Hasonló pozitív eredményeket kaptak a nyelőcsőrák előfordulásával kapcsolatban is.

    A kutatók azt feltételezik, hogy a teljes magvak magas rosttartalma az a tényező, amely a daganatellenes hatásuk hátterében állhat, legalábbis ami az emésztőrendszeri rákokat illeti. Emellett természetesen a magas fenolsav-, polifenol-, fitoösztrogén-, flavonoid- és E-vitamin-tartalma is szerepet játszhat a teljes magvak rákmegelőző hatásában.

    Gyulladáscsökkentő hatás

    A teljes magvak gyulladáscsökkentő hatásával kapcsolatos kutatási eredmények nem egyértelműek. Korábbi megfigyeléses vizsgálatok arra mutattak, hogy a teljes magvak fogyasztása a krónikus enyhe gyulladásos folyamatokat – amely a szív- és érrendszeri és metabolikus betegségek jellemzője – mérsékelhetik. E tanulmányok nyomán indultak jól megtervezett, beavatkozással járó vizsgálatok, ezekben azonban nem minden esetben sikerült kimutatni a teljes magvak jótékony hatását a gyulladásos folyamatokra. Az ellentmondások oka vélhetően az egyes vizsgálatokba bevont résztvevők egészségi állapotában, életkorában, a kísérlet időtartamában és a vizsgált magvak fajtájában fennálló eltérésekben keresendő. Például ha a pozitív hatás oka az alacsony glikémiás index, és egy adott vizsgálatban a hagyományos lisztet fogyasztókat magas glikémiás indexű teljes magvakat fogyasztókkal hasonlítják össze, akkor előfordulhat, hogy nem találják előnyösebbnek.

    Csökkentheti a halálozási kockázatot

    Egy közelmúltban lezárult nagy létszámú amerikai kutatásban a teljes magvak hatását vizsgálták a halálozásra. Azt tapasztalták, hogy a teljes magvak fogyasztása 17 százalékkal csökkentette a teljes halálozási kockázatot, ezen belül 17 százalékkal a szív- és érrendszeri eredetű, 15 százalékkal a daganatos, 48 százalékkal a cukorbetegséggel kapcsolatos, 11 százalékkal a légzőrendszeri eredetű és 23 százalékkal a fertőzésekre visszavezethető halálozást.

    A részletesebb elemzések szerint a pozitív hatásért elsősorban a magvakban található rosttartalom volt felelős.

    A teljes magvak fogyasztásának előnyeit a korai halálozás megelőzése szempontjából más amerikai és európai vizsgálatok is megerősítették.

    A rostokban szegény étrend bizonyítottan növeli a vastagbél tágulatok, úgynevezett divertikulumok kialakulásának kockázatát. Bár a divertikulózis az esetek többségében tünetmentes, az esetek 10–25 százalékában fájdalom, gyulladás is jelentkezik, divertikulitisz alakul ki. Mivel az élelmi rostokban gazdag táplálék csökkenti a divertikulózis rizikóját, lényeges lehet, milyen forrásból (gabonából, gyümölcsből vagy zöldségből) származnak a rostok.

    Egy 690 075 hatvan év körüli nő bevonásával végzett, hatéves követési idejű vizsgálatban a gabonából származó élelmi rostbevitel napi 5 grammal történő növelése 15 százalékról 5 százalékra csökkentette a divertikulózis előfordulását. Divertikuláris betegségben szenvedő betegeknek gyakran tanácsolják, hogy óvakodjanak a magvakat tartalmazó ételek fogyasztásától. Nincs azonban tudományos bizonyíték arra, hogy a magvak kerülése csökkentené a divertikulitisz kockázatát.

    A teljes magvak fogyasztása és a túlsúly csökkenése közti összefüggés tudományos szempontból még mindig tisztázatlan, noha számos kutatást végeztek a témában. Ezeknek eredményei azonban ellentmondásosak: egyes esetekben sikerült kismértékű testsúlycsökkenést elérni, más vizsgálatokban azonban nem. Az egymásnak ellentmondó eredmények hátterében feltehetően az áll, hogy az egyes tanulmányokban nem egyformán definiálták a teljes mag fogalmát.

    A teljes magvak fogyasztása tehát úgy tűnik, elsősorban a szervezet cukoranyagcseréjére fejt ki kedvező hatásokat. A 2015–2020 közötti időszakra érvényes Amerikai Táplálkozási Irányelvek javaslata szerint az elfogyasztott gabonafélék és származékaik (lisztből készülő ételek) napi mennyiségének legalább felének teljes magból, illetve teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!