2022. december 6. kedd
More

    Inzulinrezisztencia – a tudnivalók!

    A fenti állapotról alighanem mindenki hallott már, de kevesen tudják, pontosan mi is a kórkép lényege, márpedig a probléma ismeretéből a kezelés is sokkal érthetőbbé válik. Terveink szerint további cikkekben írunk majd a kettes típusú cukorbetegséghez (másnéven diabéteszhez) vezető út következő állomásáról, a pre-diabéteszről, illetve magáról a diabéteszről is.

    Kezdjük az alapokkal!

    Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, melynek célja a vércukorszint csökkentése. Amikor eszünk, a belekből a szénhidrát glükóz formájában szívódik fel, mely a vércukorszint emelkedéséhez vezet, ez természetes reakció. A hasnyálmirigy mindezt észleli, így válaszreakcióként inzulint kezd kibocsátani. Az inzulin „belapátolja” a cukrot célsejtekbe, így a vércukorszint ismét normalizálódik, a sejtek pedig tápanyaghoz jutnak.

    Az inzulinrezisztencia alapja, hogy a fenti célsejtek valamilyen okból „érzéketlenné válnak” az inzulinra. Magyarán tehát, hiába termel a hasnyálmirigy adott mennyiségű inzulint, a sejtek nem fognak arra kellő cukorfelvétellel válaszolni.

    A fentiekhez több ok vezethet: genetikai hajlam szinte mindig jelen van, illetve a szerzett tényezők, avagy a mozgásszegény életmód, és a túlsúly.

    Genetikai hajlam esetén az egyén sejtjei az inzulinreceptor hibája miatt előre kódolt módon nem fognak felelni kellőképpen az inzulinra, ezt sajnos nem lehet elkerülni. Akiknél előfordult a családban kettes típusú cukorbetegség, fokozottan ki vannak téve ennek a veszélynek.

    Ennél jóval gyakoribb tényező a mozgásszegény életmód, és a túlzott mennyiségű táplálékbevitel, mely túlsúly kialakulásához vezet. A hasi elhízás során olyan, nagy méretű zsírsejtek alakulnak ki, melyek az inzulin hatására egyre kevésbé „hajlandóak” felvenni a cukrot.

    Mi történik, ha a sejtek nem reagálnak az inzulinra? A hasnyálmirigy észleli, hogy a „megszokott” inzulinmennyiség hatására nem csökken olyan mértékben a vércukorszint, mint az elvárható lenne, így egyre több és több inzulint fog termelni, melyek végül sikeresen bejuttatják a sejtekbe a cukrot.

    Milyen tüneteket okoz az inzulinrezisztencia?

    Többségében sajnos semmit. Fontos tudni azonban, hogy az inzulinrezisztencia nagyon gyakran más betegségek részjelenségeként jelentkezik, ilyen például a pajzsmirigy-alulműködés, illetve a policisztás ovárium szindróma (PCOS).

    Milyen következményei lesznek az inzulin rezisztenciának?

    A fentebb leírt folyamat, a rezisztens sejtek és a hasnyálmirigy „harca” évekig kiegyensúlyozott maradhat. Idővel azonban a hasnyálmirigy elfárad, kiég, és egyre kevésbé tudja majd magas dózisú inzulintermeléssel kompenzálni a sejtek ellenállását, ami vércukorértékek emelkedéséhez fog vezetni. Ez a folyamat vezet először a pre-diabéteszhez, vagyis a kettes típusú cukorbetegség előállapotához, majd később a konkrét cukorbetegség kialakulásához.

    Nagyon fontos tehát ismerni, hogy az inzulinrezisztencia a diabétesz előállapota, kezelés nélkül a betegség előbb-utóbb ki fog alakulni. A kialakult kettes típusú cukorbetegség már nem visszafordítható, nem gyógyítható, csak kezelhető. Az inzulinrezisztencia azonban még visszafordítható, így elkerülhetők a későbbi szövődmények!

    Mikor kell orvoshoz fordulni kivizsgálásért?

    Az energiabevitellel nem magyarázható hízás, illetve fogyási képtelenség, cukoréhség jelentkezése, fáradékonyság, koncentrációs zavar, PCOS, meddőség esetén indokolt lehet a probléma kivizsgálása, különösen pozitív családi kórelőzmény esetén.

    Hogyan történik a diagnosztika?

    Szakbarbárságnak tűnhet ugyan, de úgy gondoljuk, nagyon fontos lenne a diagnosztikáról is beszélnünk. Számtalanszor halljuk páciensektől, akiknél felmerülne szénhidrát-anyagcsere zavar, hogy „engem aztán hagyjanak békén, jó a cukrom!!”, utalva arra, hogy a tavaly karácsony utáni, bűntudatcsökkentés céljából elvégzett laborban normális volt az egyén éhgyomri cukra. Fontos tudni, hogy a vércukorszint percről percre változhat, nem állandó, kőbe vésett érték!! Akár előrehaladott cukorbetegség esetén is lehet normális az éhgyomri érték. Nem mindegy azonban, hogy például egy fánk elfogyasztása után 6, vagy 22 mmol/l-t mérünk. Az éhgyomri cukor tehát önmagában nem alkalmas sem inzulinrezisztencia, sem pre-diabétesz, sem diabétesz szűrésére.

    A saját szakállra elvégzett laborvizsgálatok során szintén gyakran kerül elvégzésre az ún. HgA1C-érték is. Ez az érték az elmúlt 3 hónap cukorértékéről ad információt, kalkulátor segítségével egyébként ki is számolható, hogy adott HgA1C érték esetén mekkora lehetett az egyén átlagos vércukorszintje az elmúlt 3 hónapban. Ez már pre-diabétesz és diabétesz esetében (különösen éhgyomri cukorral együtt értékelve) informatív, de amikor még csak inzulinrezisztencia áll fenn, az állapot szűrésére ez sem alkalmas.

    Az inzulinrezisztencia szűrésének legjobb módszere az ún. terheléses cukorvizsgálat (avagy OGTT: oral glucose tolerance test). A vizsgálat során alapesetben a pácienssel előre meghatározott mennyiségű, 75 g glükózt tartalmazó oldatot itatnak meg, majd megmérik a kiindulási, a 60 perces, és a 120 perces vércukor, illetve inzulin értékeket is. Ekkor már az inzulinszintek adta görbéből tudunk következtetni a rezisztenciára is. Az OGTT pre-diabéteszben is fontos diagnosztikus eszköz, már igazolt diabéteszben azonban nem javasolt elvégezni, mert a 75 g cukor nagyon magas vércukorszintet tud produkálni. A görbe és az értékek kiértékelése minden esetben a kérdésben jártas, endokrinológus vagy diabetológus szakorvos kompetenciája, a Facebook-csoportokban feltett laborleletekre érkező laikus válaszok mind pozitív, mind negatív irányban veszélyes tévedéseket rejtenek.

    Hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia?

    A terápia minden esetben egyedi, a kezelőorvos által meghatározott módon történik. A csökkentett kalória és szénhidráttartalmú, és a lehetőség szerint teljesen cukormentes diéta, illetve a rendszeres testmozgás mindenképp elengedhetetlen: ezzel ugyanis normalizálhatjuk a testsúlyt, tehát kiiktatásra kerülnek a nagy, inzulinra kevésbé érzékeny zsírsejtek. Fontos elem még a káros szenvedélyek kerülése, így az alkoholfogyasztás (rengeteg kalória) és a dohányzás elhagyása. Egyedi mérlegelés alapján vércukorszintet csökkentő gyógyszeres terápia is szóbajön.

    Nagyon fontos kiemelnünk, hogy inzulinrezisztencia gyanújakor a kezelőorvosnak ki kell zárnia azokat az egyéb betegségeket is, melynek ez a folyamat részjelensége lehet! Például, akinek pajzsmirigy-alulműködés miatt sokkal lassabb az anyagcseréje, diétázhat amennyit akar, nagyjából annyi esélye lesz lefogyni, mint egy autóversenyzőnek behúzott kézifékkel Magyar Nagydíjat nyerni, a pajzsmirigybetegsége kezelése nélkül nem fogja tudni javítani az szénhidrátháztartását. Ilyen esetben tehát először a kiváltó betegséget kell kezelni, és megnézni, hogy ezek után is fennáll-e bárminemű szénhidrát anyagcsere zavar.

    A helyes táplálkozás alapelveihez ajánlanánk korábbi cikkeinket, a diéta és az itt leírt alapelvek mentén kerül összeállításra:

    • Miért fontos időben kezelni az inzulinrezisztenciát?

    Ahogy fentebb is írtuk, ez a kettes típusú cukorbetegséghez vezető út első állomása, melyből egyrészt még van visszaút, másrészt értelemszerűen sokkal könnyebb még ezen a ponton elkezdeni a kezelést, mint évtizedekkel később, mondjuk egy infarktus után, a diabétesz okozta súlyos vese- és retinakárosodással, melyet érdemben meggyógyítani már nem lehet.

    Forrás: egeszsegkalauz.hu

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!