2024. március 29. péntek
More

    A PCOS tünetei és kezelési módjai

    A PCOS a policisztás petefészek szindróma rövidítése. Bár a név csak a petefészkekre vonatkozik, valójában ez egy nagyon összetett rendellenesség, amely befolyásolja a hormonháztartást. A PCOS egy nagyon gyakori betegség, és a meddőség egyik leggyakoribb oka.


    A PCOS elnevezés megtévesztő, mert csak egy összetett betegség, a petefészek-elváltozások tüneteire utal, de fontos tudni, hogy a PCOS-ben szenvedő nők sok más tünetet is tapasztalhatnak. Ez alapvetően egy hormonális rendellenesség, amelyet a férfi nemi hormonok dominanciája (hiperandrogenizmus) jellemez. Az úgynevezett androgének általában a nőkben jelen vannak, de a túlzott mennyiség sok kellemetlen tünetet okozhat a PCO-szindrómás nőknél.

    Egyes szakirodalom szerint ez a leggyakoribb endokrin rendellenesség a reproduktív korú nők körében. Ebben a csoportban 10-ből 1 nőt érinthet – óvatosabb becslés szerint 7-8%. Stein-Leventhal szindrómának is nevezik.

    Tünetek

    Az egyik tipikus panasz a fokozott szőrnövekedés lehet, amely nemcsak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. A túl sok androgén azonban gyakran súlyos pattanásos bőrhöz, hajhulláshoz és túlsúlyhoz vezet az érintett nőknél.

    Az „esztétikai” problémákon kívül a PCOS-nek más tünetei is vannak. A PCOS-ben szenvedő nőknek gyakran vannak vérzési rendellenességei és szabálytalan ciklusai. Menstruációjuk a normálisnál sokkal ritkábban fordul elő, vagy egyáltalán nem fordul elő. Ezért a legtöbb nő elmegy nőgyógyászhoz, és alapos kivizsgáláson vesz részt, hogy kiderítse a betegséget.

    A betegség nagyon változatos. A PCOS-hez kapcsolódó összes tünet nem minden esetben van jelen. A rendszertelen menstruáció, az elhízás, a bőrproblémák és a hajhullás a PCOS jellemző tünetei, de jellemezhetőek a női hormonok rendellenes működése és a cukorbetegség különböző mértékű előfordulása is.

    Ahogy a test szövetei érzéketlenné válnak az inzulinra, a szervezet egyre több inzulint termel (hiperinzulinémia), ami idővel inzulinrezisztenciához és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. A cukorbetegséghez gyakran társul a túlsúly, elsősorban a hasi zsírlerakódás, ezért a betegek a laboratóriumi eredményekben gyakran látják a zsíranyagcsere zavarának jeleit: emelkedett LDL-koleszterin és emelkedett trigliceridszint. A PCO-szindrómás nőknél nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, amelyek gyakran a túlsúly okai.

    Az egymást követő anovulációs ciklusok miatt azonban az ösztrogénszint is folyamatosan magas, ami hosszú távon méh- és mellrákra hajlamosít.

    Meddőség

    Hosszú távon a meddőség is probléma lehet.

    A PCOS elnevezés magyarra fordítva „sok cisztás petefészek-betegséget” jelent. Fontos azonban tudni, hogy ez nem jelenti azt, hogy ciszták vannak a petefészken, és hasonlóképpen, ha petefészekcisztából írnak nőgyógyászati ​​leletet, az nem jelent policisztás petefészek szindrómát.

    A betegség egyik jellemzője, hogy a betegeknél a hormonális egyensúly megzavarása miatt nem fordulnak elő rendszeres petefészek-változások. Az ultrahang sok kis éretlen tüszőt mutat ki a petefészekben. Amikor a petesejt normális ciklusban érik, a tüsző megnövekszik, hormont termel, majd megfelelő hormonális reakció révén kiüríti a petesejtet a tüszőből.

    A PCOS esetében a petefészekben csak annyit látunk, hogy a petefészekben sok, átlagon felüli éretlen tüsző található, de a kontrollcsoportból nem választódik ki úgynevezett domináns tüsző, amelyből érett peték szabadulhatnak fel. Ennek eredményeként a petefészek-elégtelenség késik, ami gyakran meddőséghez vezet.

    Diagnosztizálás

    Általában a panasz alapos kivizsgálása, phlebotomia, hasi-hüvelyi ultrahangvizsgálat vezet a diagnózis felállításához. A betegség kezelését nőgyógyászok, belgyógyászok és endokrinológusok végzik. A PCOS-t akkor diagnosztizálják, ha az alábbi három diagnosztikai kritérium közül kettő teljesül (és nem más hormonális rendellenesség okozza):

    • Anovuláció, ovuláció vagy tüszőrepedés;
    • Az androgéntöbblet laboratóriumi megerősítése vagy fizikai megjelenése;
    • Ultrahanggal igazolt policisztás petefészek morfológia (jellegzetes ultrahang kép).

    Azt is fontos tudni, hogy bár az inzulinrezisztenciád kezdetben azt jelentheti, hogy a vércukorszinted nem normális, inzulinszinted emelkedhet. Ennek az az oka, hogy az inzulintermelés növekedésével a szervezet képes szabályozni a vércukorszintjét. Ezért a rutin vércukorszint-ellenőrzés mellett a vizsgáló orvosnak ellenőriznie kell az inzulinszintet. A pontos diagnózishoz úgynevezett terhelési vércukorszint-vizsgálat szükséges, melynek során rendszeres időközönként vért vesznek a pácienstől egy pohár cukros víz elfogyasztása után.

    Kezelési módok

    Sajnos a PCOS továbbra is gyógyíthatatlan betegség, de életmódváltással és szükség esetén megfelelő felkészüléssel a tünetek nagy része orvosolható, és lehetséges a terhesség.

    Az öröklött genetikai adottságok mellett az életmód is befolyásolja a betegség kialakulását. A petefészek-szindrómát kiváltó tényezők közé tartozik az alultápláltság, a mozgásszegény életmód és az ezekhez kapcsolódó túlsúly, különösen a hasi elhízás. Fontos megemlíteni a fokozott stresszt és a pszichés okokat is. Ezen életmódbeli tényezők módosítása szükséges a betegség sikeres kezeléséhez.

    Az életmódváltással az a cél, hogy a betegek megszabaduljanak a súlyfeleslegtől, de legalább egészségesebb testalkathoz jussanak, és rendszeres testmozgással javítsák a test általános állapotát. A kutatások azt mutatják, hogy a PCOS-ben szenvedő nők egyharmadánál a fogyás önmagában (gyógyszer nélkül) helyreállítja a hormonháztartást, normalizálja az ovulációt és a tüszőrepedést, és segíthet megszüntetni az inzulinrezisztenciát.

    Ennek két fő tényezője van:

    • Diéta: Inzulinrezisztencia esetén is javasolt a diéta – alacsony glikémiás indexű ételek, több kis étkezés;
    • Rendszeres testmozgás: Mérsékelten erőteljes, aerob és intenzív edzésformák, a rendszerességre helyezve a hangsúlyt.

    A gyógyszeres terápia célja az inzulinrezisztencia kezelése, a férfi hormonok hatásának kompenzálása, valamint az ovuláció és a tüszőrepedés elősegítése.

    A metformint szintén elsősorban a cukorbetegség kezelésére használják, és az inzulinrezisztencia kezelésére ajánlják. Ez a gyógyszer általában néhány hónap vagy hat hónap után kezd hatni. Megtörtént az első spontán vérzés, szép lett a bőr, lefogyott a súly.

    De van olyan is, aki metformint szed, aki nem éri el a kívánt hatást, vagyis fél év után nincs ciklus, terhesség. Esetükben a PCOS kezelése más megközelítést igényelt. Kipróbálhatják az inzulinrezisztencia gyógyszerek új generációját, például a glitazonokat.

    Azok a nők, akik nem akarnak teherbe esni, bizonyos orális fogamzásgátlókat is alkalmazhatnak a tünetek csökkentésére. A fogamzásgátló tabletták csökkentik a méhnyálkahártyarák megnövekedett kockázatát a magas ösztrogénszint miatt, és segítenek csökkenteni a férfi hormonszintet. Ezt a ciklust úgynevezett mesterségesen előidézett progeszteron származékok indukálhatják, amelyek ismétlődő megvonási vérzéshez vezetnek.

    Ha azonban teherbe akarsz esni, kezelőorvosod klomifent tartalmazó gyógyszert fog felírni a PCOS kezelésére. Nem hormon, hanem az agyalapi mirigy stimulálásával aktiválja a petefészket. Hátránya, hogy szedése növeli a nagyobb ciszták kialakulásának kockázatát, ezért ultrahangos monitorozást kell végezni. Ha a klomifén hatástalan, más, a petefészket közvetlenül vagy közvetve stimuláló készítményeket is ki lehet próbálni.

    A nyomelemek közül a D-vitamin pótlása is javasolt.

    A betegség nyomon követése szükségessé teszi a laboratóriumi és nőgyógyászati ​​állapot, a vércukor, az inzulin, a hormonszint, a koleszterinszint és a beteg lelki egyensúlyának rendszeres ellenőrzését.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!