2022. augusztus 16. kedd
More

    Jó vagy rossz az antibiotikum?

    Magyarországon a felnőttek évente 1, a gyerekek pedig 2 csomag antibiotikumot szednek, és az elmúlt években az egy magyarra jutó antibiotikumok száma átlagosan 1 volt, amivel Magyarország az európai átlag közepén helyezkedik el.


    Dr. Sal Péter gyermekorvos és homeopata szerint az antibiotikum-használat az egyik legnagyobb sorskérdés, hiszen az emberiség által egy év alatt elfogyasztott 500 ezer tonna antibiotikum kerül a világunkba és a természeti környezetünkbe. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, olyan kórokozókat fogunk termelni, amelyek legyőznek minket.

    A gyermekek rendkívül sok antibiotikumot kapnak, 2015-ben például hazánkban minden 0-5 éves gyermek átlagosan 2 csomagot. A mezőgazdaság és az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. Az emberi felhasználás mintegy 90%-a a járóbeteg-ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék csaknem feleannyi antibiotikumot használnak, mint a keletiek.

    “A légúti fertőzések 90%-a vírusos, és csak minden tizedik légúti betegnek kell antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribbá válik az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de nagyon kevés antibiotikumot használunk, viszont nagyon rosszul használjuk őket, és ez okozza a rezisztencia növekedését” – mondta el Dr. Sal.

    Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, és nem jelent meg új gyógyszercsoport ezen a területen, pedig nagy szükség lenne rá, mivel az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg rezisztens baktériumok által okozott fertőzésekben. Amellett, hogy szenvedést okoznak, ezek a betegségek súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára. A gyógyszerrezisztens fertőzések költségeit az EU-ban évente 1,5 milliárd euróra becsülik a megnövekedett egészségügyi költségek és a kiesett munkaórák miatt. 

    Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvoslást, de a 20. század utolsó évtizedeitől kezdve az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata általánossá vált. A 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek – szűkebb értelemben vett antibiotikumok – drasztikusan csökkentették a fertőző betegségekből eredő halálesetek számát. Maga Fleming volt azonban az, aki az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat látta, és óva intett a penicillin alkalmazásától, hacsak nem volt megfelelően diagnosztizált oka a használatának.

    Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az antimikrobiális rezisztencia által az emberi, állati és növényi egészségre jelentett fenyegetés leküzdésére. A homeopátiás gyógyászat több mint 200 éve jó tapasztalatokat szolgáltat a fertőzések kezelésében, ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban volt.

    Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti fertőzések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem helyes gyakorlat a felső légúti fertőzések antibiotikummal történő rutinszerű kezelése. Ha a homeopátiát első vonalbeli terápiaként alkalmaznák e betegségek kezelésének első néhány napján, az antibiotikumok használata jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiáját.

    Ezt a tapasztalatot járványtani kutatások támasztják alá. Franciaországban 800 háziorvos bevonásával több mint 8500 betegnél vizsgálták a homeopátiás és a hagyományos háziorvosi gyakorlat eredményeit izom- és csontfájdalmak, felső légúti fertőzések, alvászavarok, szorongás és depresszió esetén. A felső légúti fertőzések kezelésénél a homeopátiás orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A betegek betegségeinek lefolyása hasonló volt, mint a hagyományos praxisokban, nem csökkent a gyógyulás esélye, miközben sokkal kevesebb antibiotikumot kaptak.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!