2022. július 6. szerda
More

    A látóidegek károsodása

    A látóideg a szem retinájában lévő fényből az agyba vezeti az információkat, így az úgynevezett vizuális útvonal elülső részét képezi. Az ingerátvitel során a látóidegben lévő idegrostok a retinától az agyig először más idegsejtekre kapcsolódnak át. Ezek az ingereket további átmeneteken keresztül a látókéregbe irányítják, ami a látópálya hátsó részét képezi.

    Látóideg-betegség esetén elengedhetetlen a megfelelő minőségű részletes szemészeti vizsgálat a látóideg érintettségének tisztázásához. Ha a látóidegbetegség természete nem tisztázott, a beteg nem részesülhet megfelelő egyéb orvosi ellátásban – neurológus, kardiológus, idegsebész, érsebész. A látóideg előrehaladott károsodása során a látóideg feje visszafejlődik, ahogy az idegrostok eltűnnek, és helyébe fehér kötőszövet kerül. Ebben a szakaszban nincs mód a látás fenntartására vagy javítására, ezért a látóideg betegségét a lehető legkorábban fel kell fedezni.

    A szemfenéki felvételek gyakran adnak információt az artériás és vénás keringési zavarokról, a látóideg mechanikai (tumoros) kompressziójáról pangásos papillák által, valamint a látóideg károsodásáról glaukóma esetén. Más esetekben azonban a szemfenéken látható elváltozások kezdetben nem jellemzőek. Éppen ezért fontos a látóideg működését feltáró funkcionális tesztek elvégzése.

    Míg a retinában számos idegsejt felelős a látás élességéért, így a látásromlás későbbi következmény, kevesebb idegsejt biztosítja az egyes látási funkciókat, például a térbeli és az időbeli felbontást, a látóteret és a színlátást. Így a látásfunkció izolált károsodása már a betegség korai szakaszában kimutatható.

    A látóideg időbeli felbontását a központi kritikus fúziós frekvencia teszttel mérjük. Ez számszerűsíti azt a Hertz (Hz, 1/s) értéket, amelynél a szem egyetlen fényimpulzust folyamatos impulzusként lát. A látóideg betegségben ez az érték már a betegség korai szakaszában is jelentősen csökken. Szükség esetén látótér teszttel is kimutatható a látótér bizonyos területein csökkent fényérzékenység. A látásfunkció ezen változásai megbízható kvantitatív mutatói a betegség progressziójának és a funkció helyreállításának a sikeres kezelés után.

    Az elmúlt években a hagyományos módszerek mellett a látóidegfej optikai koherencia-topográfiájával (OCT) végzett angiográfiát is végeztek. Ez a non-invazív high-tech vizsgálat kimutatja és számszerűsíti a kapilláris keringést a látóideg fejében és a környező területeken. Mivel a látóideg gyulladása és a kompressziós betegség már korai stádiumban jelentős érszűkületet és hajszálér-elzáródást okoz a vegyi anyagok felszabadulása miatt, ez a megközelítés egyértelműen jelzi, hogy a diszfunkció valóban a látóideg károsodása miatt következik be.

    Ez azért fontos, mert a funkcionális különbségek önmagukban nem adnak információt arról, hogy a teljes látómező melyik területe veszett el. Ezért a mai modern betegellátásban funkcionális tesztelés és non-invazív OCT angiográfia szükséges a diszfunkció kimutatására a neurológusok, idegsebészek és orvosok megfelelő pozicionálásához. A látóideg és a látópálya hátsó részének vizsgálata gyakran a neurológia területe, melyhez neurológiai képalkotó vizsgálatok is szükséges.

    A mérgező anyagok és a látóideggyulladást okozó gyógyszerek megszüntetése és a B-vitamin pótlása a legfontosabb prioritás a látóideg toxikus károsodásának kezelésében. Az elhalt neuronokat nem lehet helyreállítani, de néhány még jelenlévő, de beteg neuron elpusztulása megelőzhető.

    Gyulladásos látóidegbetegség esetén a környező melléküregekből a fertőzés forrását meg kell szüntetni, immungyulladás (pl. sclerosis multiplex) esetén pedig szteroid terápia szükséges a gyulladás visszaszorítására.

    Zöldhályogban a kezelés komplexebb: a fő irány az intraokuláris nyomás jelentős csökkentése, magas vérnyomás esetén a hipotenzió megszüntetése.

    Daganatkompresszió esetén, ha műtéti lehetőség áll rendelkezésre, megfelelő idegsebészeti beavatkozással biztosítható a látóidegfej felszabadulása a mechanikai igénybevételtől, és ha kellően korán megtörténik ez, jelentősen javítható a látás, növelhető a látótér és a kritikus fúziós sebesség. Későbbi esetekben azonban a javulás már nem érhető el. A keringési zavarok okozta krónikus látóideg-betegség már nem visszafordítható. Ebben az esetben a keringési betegségek kezelésével és a hipoxiás retinaterületek kezelésével megelőzhető a további állapotromlás.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!