A védekezés érzésre és viselkedésre egyaránt utal. Ezt az érzést általában akkor váltják ki, amikor úgy érzed, hogy valaki kritizál téged, és szégyent, szomorúságot és haragot eredményez. A viselkedés viszont általában az érzésből fakad, például szarkasztikus, néma bánásmódban részesít valakit, vagy kritikus.
A védekezés célja
A védekező viselkedésnek az a célja, hogy elvonja a figyelmét a bántódás és a szégyen érzéséről. A cél (akár észreveszed, akár nem) az, hogy a másik személy hibáira irányítsd a figyelmet, hogy ismét jobban érezd magad abban a pillanatban. Míg a védekező viselkedés rövid távon segíthet abban, hogy jobban érezd magad, hosszú távon általában rosszabbodsz. Ahogy rámutatsz a másik személy hibáira, hogy elkerüld a támadás érzését, a végén a másikat is védekezővé teszed. Ez az oda-vissza védekező viselkedés ördögi köréhez vezet, amelyet egyikőtök sem látott előre (vagy valószínűleg nem is akart).
Jelek, hogy védekező vagy
Nem vagy biztos abban, hogy védekező magatartást tanúsítasz-e? A védekezőképességet nehéz felismerni, ha belülről jön. Vessünk egy pillantást néhány gyakori jelre, amelyek arra utalnak, hogy védekező módon cselekszel. Amikor úgy érzed, kritizálnak, részt veszel-e az alábbi viselkedések valamelyikében?
- Nem hallgatsz a másik emberre.
- Kifogásokat keresel arra, amiért kritizálnak.
- A másik felet hibáztatod azért, amiért téged kritizál.
- A másik felet vádolod, amiért ugyanúgy védekező viselkedést vesz fel.
- Megpróbálod igazolni a tetteid.
- Olyan múltbéli dolgokat hozol fel, amelyeket a másik személy rosszul csinált, és nem beszélsz az aktuális problémáról.
- Azt mondod a másik személynek, hogy nem szabad úgy éreznie, ahogyan érzi magát.
A védekezés okai
Ha elkezdted felismerni magadban a védekező képességet, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy miért kezdődött, mi okozta, és mi állhat a hátterében.
Az alábbiakban felsorolunk néhány tipikus okot vagy eredetet a védekezésnek:
- Reakció a bizonytalanságra vagy a félelemre. Például, ha gyerekkorodban zaklattak, te magad is zaklatóvá válhatsz, hogy a biztonság illúzióját keltve pillanatnyilag erősebbnek érezd magad.
- Reakció korai gyermekkori traumára vagy bántalmazásra. Még egyszer: védekezőnek lenni egy módja annak, hogy erősebbnek érezd magad.
- A szorongásra adott reakció vagy a magabiztosságra való képtelenség. Ha hiányoznak az önérvényesítő kommunikációhoz szükséges készségeid, vagy szociálisan szorongsz, ez védekező magatartásba fordulhat.
- A szégyen vagy a bűntudat reakciója. Ha bűnösnek érzed magad valami miatt, és valaki más felhoz egy kapcsolódó témát, akkor védekező módon válaszolhatsz.
- Reakció az igazság eltitkolására. Védekezővé válhatsz, ha megpróbálod eltitkolni az igazságot valamiről, vagy hazudsz.
- A karaktered vagy viselkedésed elleni támadásokra adott reakció. Ha úgy érzed, hogy igazolnod kell tettedet vagy jellemed valamely aspektusát, akkor védekező módon válaszolhatsz.
- Reakció arra, hogy tehetetlennek érzed magad a változás iránt. Ha valaki rámutat egy olyan részre, amelyen változtatni szeretnél, de tehetetlennek érzed magad, akkor védekező módon válaszolhatsz.
- Mentális egészségi zavar tünete. Néha a védekezőképesség egy nagyobb mentális egészségügyi probléma része, mint például személyiségzavar, étkezési zavar stb.
- Tanult viselkedés. A védekezőkészség olyasvalami is lehet, amit egy szülőtől vagy házastárstól tanulunk, a másokkal való kapcsolattartás módjaként.
Általában véve a védekező magatartás pszichoszociális okok eredménye, nem pedig biológiai vagy kémiai okok következménye. Ez a világhoz való viszonyulás módja, amely általában élettapasztalatokban vagy társadalmi kontextusban gyökerezik.
