Századunk egyik legnagyobb orvosi kihívása a stressz kezelése, ezen belül is az oxidációs stresszé, amellyel mind többet foglalkoznak szakértők. Különböző kutatások eredményeit teszik közzé – annak reményében, hogy az információk birtokában tenni tudunk egészségünk megőrzéséért. A témával nemrégiben Budapesten is foglalkoztak egy szakmai tanácskozáson.
– Az élet alapja a tápanyagok „elégetése”, amelynek során meglehetősen bonyolult folyamatokon keresztül a táplálék felhasználható összetevői oxigénnel egyesülnek. Hasonló módon, mint ahogyan a kályhában lévő tűz „megemészti” a szenet, vagy a fát, csak lényegesen lassabban, – magyarázta Biró György professzor, táplálkozástudományi szakértő.
A belélegzett oxigénmolekulák reakcióba lépnek sejtjeinkkel, s ennek során energia termelődik. A folyamat melléktermékeként magas reakcióképességű molekulák, úgynevezett szabad gyökök képződnek, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy külső pályájukon párosítatlan elektron kering. A hiányzó elektron pótlása gyakran egyéb életfontosságú molekulák megrablásával, pontosabban oxidációjukkal jár. Ezt a káros folyamatot nevezi az orvostudomány oxidációs stressznek.
A táplálkozástudományi szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy szabad gyökök többféle külső hatásra keletkezhetnek: az ibolyántúli sugárzás, a levegő minősége, a táplálkozási szokás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mindennapos stressz és a kimerítő tréning is hozzájárulhat elszaporodásukhoz, ezáltal megnövelve különböző betegségek kockázatát, mint a rák, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a különböző érrendszeri megbetegedések. A hölgyek bőrük gyors öregedéséért okolhatják az oxidációs stresszt.
Természetes forrásból merítsünk
Szerencsére azonban van a szervezetben egy védekező mechanizmus, amelynek működését segítik az antioxidáns hatással rendelkező anyagok.
– Ezek köre igen széles: vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok és különféle mikroelemek. A természetes antioxidánsok főleg a következők: E-vitamin, C-vitamin, cink és magnézium. Ezek az anyagok jellemzően zöldségfélékben, gyümölcsökben, teákban találhatók, a különböző vegyületek más-más növényben, de rendszerint kombináltan, kisebb-nagyobb csoportokban, így egymás hatását erősítik. Ezért kell magát az élelmiszert elfogyasztani és nem tablettákat, vitaminkivonatokat – fogalmazott a professzor.
Az E-vitamin főleg növényi olajokban, búza csírában, tojássárgájában, margarinban, hüvelyes zöldségekben, a C-vitamin paprikában, citrusfélékben, káposztában fordul elő. Cinket elsősorban húsok, belsőségek, tengeri ételek tartalmaznak. Magnézium gabona, dió és mogyorófélék fontos ásványi anyaga.
Horváth Gabriella dietetikus a téma kiegészítéseként elmondta: az utóbbi évtizedekben egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek a növényi táplálékokban, fitonutriensekben (zöldségek, gyümölcsök) jelenlévő antioxidánsok, amelyekről kiderült, hogy az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek. A növényi hatóanyagok elpusztítják a rákos sejteket, vírusokat, baktériumokat, gombákat, kijavítják a dohányzás vagy más mérgezés miatt bekövetkezett károsodást. Legismertebbek a flavonoid vegyületek, amelyek kedvező hatásukat egyéb antioxidánsokkal (A-, C-, E-vitamin) együtt fejtik ki, ezért a legkedvezőbb hatás elérése érdekében fontos ezeket természetes forrásból biztosítani. Az egészséges életvitel, és napi 400-600 gramm zöldség, gyümölcs, gyümölcslé fogyasztása segíthet a leggyakoribb betegségek kockázatának csökkentésében, egyúttal hatékony védelmet nyújt szervezetünk rozsdásodásával szemben.
Forrás: MTI
